A mozgás szeretete, nem szeretete mentén gondolkodva számos embertípust megkülönböztethetünk. Jelen esetben vegyük figyelembe a skála két végén találhatót.

Gondolom mindenki találkozott már azzal a típussal, aki rengetek energiát és örömöt lel a sportban és nem csupán a jobb külső megjelenés miatt rendszeresíti az életében a mozgást, hanem mert valóban élvezettel tölti el a mozgásra szánt idő. A másik gyakori típus, akik megkapják a lusta címkét, mert egyáltalán nem szeretnek mozogni, semmi örömöt nem lelnek benne, inkább kényszerként élik meg, ha külső nyomás hatására egyszer-egyszer ellátogatna egy mozgás stúdióba, vagy kínkeserves módon ráveszik magukat a mozgásra a tavasztól-nyárig tartó időszakban, mert azért mégiscsak mutatni kell, abban a fránya fürdőruhában.

Vajon mi állhat a háttérben és mi az amiben különbözik a két típus? A hozzáállás, a motiváció, az otthonról hozott szokások, a gyerekkori sport, a kortárskapcsolat befolyásoló hatása vagy esetleg ennél többről van szó és a génjeink is meghatározzák a sporthoz való hozzáállásunkat?

A Georgia Egyetem kutatói erre a kérdésre keresték a választ. Megfigyelések alapján a patkányokat fittségi állapotuk szerint két csoportra osztották, fitt és aktív csoportra, valamint inaktív csoportra. A kutatók eltérést találtak a két csoport dopamin aktivitása között. A kevésbé fitt patkányok csökkent dopamin termelést mutattak aktív társaikhoz képest.  A dopamin egy neurotranszmitter, egy kémiai hírvívó vegyület az agyban, ami többek között felelős az egyén vágyaiért, szándékaiért, motiváltságáért és boldogság, elégedettség érzetéért.

Ebből kiindulva, megfelelő dopamin termelés esetén a mozgás örömöt, boldogságérzetet vált ki az egyénből, amit újra és újra át szeretne élni, így motivált a rendszeres testedzésre. Csökkent dopamin termelés eseten azonban a testedzést nem követi az elégedettség érzete, nem okoz örömöt az egyénnek, így nem alakul ki a vágy, hogy újra átélje. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy, most minden antisport ember kényelmesen hátradőlhet a kanapéban és nyugodt lelkiismerettel bújhat a tudomány mögé.

Amennyiben Te feltételezhetően a csökkent dopamin termelésű egyének közé tartozol és kevésbé tudsz lelkesedni dolgokért, illetve kevésbé érzel elégedettséget olyan dolgok után, amit követően a többség igen, akkor a Te esetedben kimondottan fontos megtalálni a számtalan mozgásforma közül azt az egyet, amiért képes vagy lelkesedni és hosszú távon elkötelezni magad. Ugyanis a genetikai tény ellenére a tested egészséges működéséhez igen is hozzátartozik a rendszeres testmozgás!